Interjú Waliduda Dániellel az Uralistica.com oldalán

Az itt olvasható interjú 2015 júliusában készült, eredetileg angol és orosz nyelven. Az orosz nyelvű interjú ide kattintva olvasható el.

Artjom Malik: Miért döntöttetek úgy, hogy indultok a Finnugor Kulturális Főváros 2016 címért?

Waliduda Dániel: Kevesek által ismert tény, hogy a Finn Nagykövetség 1944-től a második világháború végéig az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastélyban kapott szállást. Már önmagában ez is jól példázza, milyen fontosak voltak mindig is a nemzetközi kapcsolatok a falu számára. Több, mint egy évtizede pedig sokoldalú és élénk testvértelepülési kapcsolatokat ápolunk nemcsak a Kárpát-medencében, de Finnországban és Észtországban is, úgyhogy otthonosan mozgunk a finnugor környezetben.

A Finnugor Kulturális Főváros 2016 címben kihívást látunk. Kihívást, hogy bemutassuk értékeinket a szélesebb finnugor közösségnek és egyben méltó követei is kívánunk lenni Magyarországnak a finnugor családban.

Waliduda Dániel projektkoordinátor

Waliduda Dániel projektkoordinátor

Mi fogott meg a programban?

WD: Az első pillanattól a lehetőséget láttuk benne. Mindenki csak nyerhet vele. Egyrészt Iszkaszentgyörgy új barátokat és hírnevet szerezhet, másrészt a finnugor világnak lehetősége nyílik új helyszínen és új környezetben találkozni, bemutatkozni és kikapcsolódni. Nem utolsó sorban a magyar társadalom is profitál belőle, hiszen a finnugor téma és az erről folyó vita ismét középpontba kerülne.

Véleményed szerint mi lesz a magyar társadalom reakciója a Finnugor Kulturális Főváros címre, tudva, hogy sok magyar megkérdőjelezi a kapcsolatot a finnekkel, komikkal, valamint a többi finnugor néppel és velük szemben a török rokonságot részesíti előnyben?

WD: Radikális gondolatok és elméletek mindig is léteztek és létezni fognak. Mi tisztességes párbeszédet és vitát kínálunk a témában, a Finnugor Kulturális Főváros cím pedig biztosítani fogja hozzá mind a hazai, mind a nemzetközi figyelmet. Iszkaszentgyörgy hangsúlyosan koncentrálni kíván a kommunikációra és a marketingre, ez pályázatunk egyik erőssége is.

A következő év folyamán létre kívánunk hozni egy úgynevezett Finnugor Kulturális Nagykövetséget Iszkaszentgyörgyön. 2016-ot három hónapos időszakokra bontjuk, amelyek során lehetőséget nyújtanánk a különböző nyelvterületről (magyar, finn, észt és oroszországi finnugor nyelvek) érkező finnugor fiataloknak, hogy a településen, közöttünk éljenek. Ők lennének a Kulturális Főváros nagykövetei és a feladatuk többek között az lenne, hogy angolul, oroszul és az anyanyelvükön kommunikáljanak rólunk az online és nyomtatott médiában egyaránt.

A tavalyi kulturális főváros Bigi (Udmurtföld, Oroszország) a finnugor konyhát helyezte rendezvényei középpontjába és a kulturális év legfontosabb eseménye is erről szólt. A finnugor népek mely kulturális sajátosságaira fogtok elsősorban koncentrálni?

WD: Olyan programtervet állítottunk össze, amelyben az év tizenkét hónapjának különleges szerepet jut. E struktúrában minden hónapnak megvan a maga sajátossága, de egyes örök érvényű értékek folyamatosan feltűnnek. Ezek az ifjúság, a béke és a remény. Emellett megjelenik a négy őselem, amelyek az egész világon ugyanazok, a föld, a víz, a levegő és a tűz. További négy hónapot a finnugor nemzetek kultúrája fog fémjelezni, valamint a tizenkettediket a mindannyiunkat összekötő finnugor kultúra.

Amennyiben pályázatunk nyer felkérjük a minisztériumokat, valamint az Országgyűlés elnökét, a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, hogy legyenek patrónusai egy-egy hónapnak, amely fontos szimbolikus szereppel bírna.

Mely iszkaszentgyörgyi eseményeket írjuk már most be a naptára?

WD: Talán ez a legnehezebb kérdés, hisz minden tervezett programunk miatt izgatottak vagyunk. Izgalmas program februárban a „Tikverőzés”, amely különleges néphagyomány a szomszédos településen, Mohán. A farsangi periódus utolsó napjaiban a helyi legények évszázadok óta idős asszonyoknak öltözve kikergetik a telet a faluból. Kezükben vessző, arcuk és tenyerük bekormozva, amiből jócskán kapnak az ide látogatók is. Bekopogtatnak a házak ajtaján ételért és hogy vesszőjükkel fenéken koppintsák a csirkéket, így hozva nagyobb szaporulatot. 2016-ban együtt kergetnénk ki a telet, a betegségeket és a rossz szellemeket finnugor barátainkkal, majd az új tavasz reményében közös vacsorát ülnénk az iszkaszentgyörgyi Kastélyban. 2011 óta a tikverőzés szerepel az UNESCO kulturális világörökségi listáján is.

Az iszkaszentgyörgyi kulturális év fő eseménye, úgynevezett zászlóshajója pedig a település névadó szentje köré szerveződő Szent György Napok lesz. E dátum köré több fontos nap is szerveződik, hiszen április 18. A Világörökség Napja, április 22. pedig A Föld Napja. A Világörökség napján konferenciát rendeznénk a magyarországi és finnugor épített örökségről. Van-e remény ezek megőrzésére, felújítására?

„Az oktatás a legerősebb fegyver, hogy megváltoztassuk a világot” – mondta Nelson Mandela. E gondolathoz társítanánk egy oktatási témájú konferenciát a veszélyeztetett finnugor népekről a finnországi Oulun Seudun Amattiopisto és a magyar Entz Ferenc Iskola együttműködésével.

A Föld Napjának – és terveink szerint az egész évnek – jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Lesz túra a Kastély körül, ennek keretében a település, a közösség, történelmünk és a falut körülvevő élővilág bemutatása. A program végén mindenki üzenetet küldhet a jövőbe.

A Szent György Napi ünnepségek során bemutatkozhatnak és felléphetnek helyi egyesültek, klubok, kistermelők, mesterségek. Finnugor táncbemutatók, énekek, tábortűz, fotókiállítás a finnugor népek mindennapjairól. Az Amadé-Bajzáth-Pappenheim Kastély bemutatása korhű jelmezbe felöltözött idegenvezetők segítségével.

Rendezünk főzőversenyt csapatok számára: Főzzük meg egy másik finnugor nemzet ételét! Csak egy szabály van: saját nemzeti ételt nem szabad készíteni! A versenyzőket nemzetközi zsűri értékeli.

A kulturális év keretében ekkor kerülne újbóli átadásra a felújított grófi kripta, amely innentől a finnugor nemzetek közötti békét szimbolizálná.

Az Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély madártávlatból

Az Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély madártávlatból

Nyáron különleges kulturális programok várnák a hozzánk látogatókat a Kastélyban az Ari Kupsus Galéria és az Ari S. Kupsus Szalonkoncert Társaság szervezésében. Minden hónapban koncertre és kiállításmegnyitóra kerülne sor, filmvetítések a barokk kastélykertben, valamint Nemzetközi Művész Tábor kifejezetten fiatal finnugor festőművészek számára.

A benyújtott pályázat alapján nemcsak Iszkaszentgyörgyön, de a testvértelepüléseken is rendeznétek eseményeket, közülük több kívül is esne a finnugor világon. Hogyan fogják fogadni a helyi közösségek a finnugor nemzetek bemutatkozását?

WD: Az erdélyi Gyalu, a finn Savukoski és az észt Köpu mellett Iszkaszentgyörgynek testvértelepülése a francia Craon, a német Pappenheim és a lengyel Łabunie is. Európa ezen tájain a magyar és különösen a finnugor kultúra kevésbé ismert. Kiváló azonban az együttműködésünk velük, évek óta sok sikeres közös kulturális programot megvalósítottunk már. A települések polgármesterei tudnak az indulásunkról és támogatnak is minket benne, nyitottak rá, hogy náluk is bemutatkozzunk egy-egy kiállítás és fellépés  keretében és ők is szívesen jönnek majd a kulturális év során.

Mi hiányzik a finnugor népek nemzetközi megerősödéséhez?

WD: A finnugor közösség nemzetközi szinten kis csoportot képvisel, nincs elég ereje, lobbi tevékenysége. Ez is egy oka annak, hogy a kulturális fővárosként túl akarunk lépni a finnugor világ határain 2016-ban. És ezért értékeljük nagyon sokra a finn Jari Vilén támogatását, aki amellett, hogy Iszkaszentgyörgy díszpolgára, az Európai Unió nagykövete az Európa Tanácsban. Ahogy támogató levelében fogalmazott: “Finnország Magyarországra akkreditált nagyköveteként 2007 és 2012 között az a megtiszteltetés ért, hogy közelebbről is megismerhettem a falut és annak lakosait. Iszkaszentgyörgy rövid időn belül az ország egyik legerősebb és legláthatóbb finnugor központja lett.

Ki vesz részt a jövő évi programok szervezésében? Mennyire kerülnek bevonásra a helyi közösségek?

WD: Tudomásunk szerint az indulók közül Iszkaszentgyörgy az egyetlen, ahol a képviselőtestület egyhangúlag támogatta az indulást. Emellett pályázatunk teljes támogatását élvezi a helyi kluboknak és egyesületeknek, ide értve az óvodát és általános iskolát is. Egy város életében a hasonló események csak egyek a sok közül, Iszkaszentgyörgy és lakói számára azonban megtiszteltetés, kihívás és küldetés.

Az iszkaszentgyörgyi képviselőtestület

Az iszkaszentgyörgyi képviselőtestület

A tágabb környezetet, tehát Fejér megyét is bemutatjátok majd a közönségnek?

WD: A környező települések vezetőit már tájékoztattuk indulási szándékunkról, nem szeretnénk elefántcsont-torony módjára viselkedni. Együttműködésre törekszünk, mert hiszünk abban, hogy ezáltal minél több embert lehet finnugor kultúrkörbe bevonni és még többekkel osztozhatunk majd a sikerben. Pályázatunk is eleve már tartalmaz programokat más településeken, például Zircen és Székesfehérváron és Mohán.

Iszkaszentgyörgy turisztikai célpont?

WD: A falu fő bevételi forrása nem a turizmus és ez hosszú távon nem is fog változni. Viszont Iszkaszentgyörgy szépsége az egész megyében közismert. A Bakony első lankáin fekszünk, gyönyörű erdők által körülvéve.

Fejér megye székhelyével, Székesfehérvárral közvetlen bicikliút köt össze – idén májusban el is nyertük a Biciklibarát Település címet – és itt található az ország egyik legszebb, különleges barokk kastélya, amely franciakertje és angolparkja miatt különösen népszerű a túrázók körében. Az épület egy része általános iskolaként funkcionál, a másikban pedig Ari S. Kupsus finn műgyűjtő él és működteti galériáját a nyári hónapokban.

A 2016-os programoknak az Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély lesz a szíve és itt dolgoznának majd a kulturális nagyköveteink is. Ahogy a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi Központ igazgatója fogalmazott: “A kulturális fővárosi cím elősegítené a település élő nemzetközi kapcsolatainak erősebbé tételét, valamint jelenleg is jellemző nyitottságának hangsúlyosabbá tételét, és ezzel további hazai és nemzetközi programok létrejöttét.

Zseniális megoldás az őselemek mint alapkoncepció felhasználása a programok során. Honnan jött az ötlet?

WD: Olyan dolgokat kerestünk, amelyek összekötnek minket a világgal. Ezáltal mi is könnyebben értjük meg egymást és a világ is könnyebben megértheti a finnugor világot. De nemcsak a négy őselem, a víz, a föld, a tűz és a levegő, de az alapértékek, úgy mint az ifjúság, a remény és a béke is időtlen idők óta rendkívül fontos jelentéssel bírnak. De nemcsak a múltban, hanem bízunk benne, hogy a jelenben és jövőben is egyaránt.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s